Községek Magyarországon
fejlec

Hernádszurdok község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Kistérség: Abaúj–Hegyközi kistérség
Lakosság: 224 fő
Terület: 4.48 km2
Népsűrűség: 50 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 46

Története

Hernádszurdok környéke már több ezer évvel ezelőtt is lakott volt. Tárgyi emlékek és előkerült leletek bizonyítják az őskori ember jelenlétét.Ujkőkori leletek kerültek elő a Borsos- és Mogyorós-patak két oldaláról, a Temetőföldről és a Kompérás-tetőről, valamint a Büdös kút melletti részről. ( A Herman Ottó múzeum régészei megállapításai szerint (Wolf Mária és Lovász Emese) az itt lévő telep időszámitásunk előtt 5000 körül keletkezhetett. A település maradványai ugy másfél méter mélyen húzódhatnak a föld alatt. Félig a földbe vájt, vesszőfonatos, sárral bélel, un. paticsfalú házak nagy kiterjedésben helyezkednek el. Kézzel formált, homokkal és gabonapelyvával soványított cseréptöredékek, durvább kivitelű és plasztikus díszű főző és tárolóedények darabjai , sok törött örlőkő és marokkő utal a gabona termesztésre. Kisebb-nagyobb csiszolt kőbalta is előkerült a falu környékén. De találtak még kovából, tűzkőből pattintott pengéket, bőrvakarókat is. Lakottságának folyamatosságát jelzik a bronzkori cserepek: tálak, fazekak, urnák darabjai, bronz hajkarika, valamint a Temetőföld császárkori lelőhelyei. A Hernádvölgy dús vegetációja, gazdagsága halban, vadban vonzotta ide őseinket is. A honfoglalás után az Árpád-korban más volt Abauj megye képe mint most. Maga a Hernád a megyébe érkezéstől Szurdokig a mai medrében folyt, ezen alul viszont Halmajig a völgy nyugati szegélyén a mai Bársonyos medrében. A megye fő utvonala ( Lengyelországba és Oroszországba )hadi utként is használtatott. Délről: Bűd, Fügöd, Novaj mellett a két víz között (Hernád, Tárca). Északról Abaujváron át Sáros megye felé tartott. Abanagyút, Királyúta vagy Nagy út néven emlegetik. Ezt a rég elenyészett kétvízközi utat a völgy peremén kisérte egy-egy "nagy"út. A vármegyei szervezet (Abaújvármegye a XIV. század eleje) kialakulásával a megye népeinek kétharmad része a király kezére került, köztük Szurdok is. Az Árpád-korban a községnek csak domborzata felelt meg a maiénak. A vízrajz, a flóra, az úthálózat, a falu belső szerkezete és maga a helye is különbözött a jelenlegi állapotától.

Látnivalók

Következő községek

Hernádvécse | Hernyék | Hét | Hetefejércse | Hetes | Hetvehely | Hetyefő | Heves | Hevesaranyos | Hevesvezekény | Hévíz | Hévízgyörk | Hidas | Hidasnémeti | Hidegkút | Hidegség | Hídvégardó | Himesháza | Himod | Hirics | Hobol | Hodász | Hódmezővásárhely | Hőgyész | Hollád | Hollóháza | Hollókő | Homokbödöge | Homokkomárom | Homokmégy | Homokszentgyörgy | Homorúd | Homrogd | Hont | Horpács | Hort | Hortobágy | Horváthertelend | Horvátlövő

További községek

Hegyhátszentjakab | Cece | Zichyújfalu | Andocs | Kislippó | Vezseny | Győrújbarát | Andornaktálya | Gór | Bükkábrány | Szabolcsbáka | Eplény | Sima | Kocsord | Nemti | Pásztori | Pörböly | Velem | Tornyosnémeti | Daraboshegy | Csesztreg | Laskod | Berettyóújfalu | Vácrátót | Vasboldogasszony | Túrkeve | Andrásfa | Herceghalom | Balatonhenye | Mogyorósbánya | Somlóvásárhely | Szentpéterfa | Zsebeháza | Fehérgyarmat | Sárhida | Bágyogszovát | Rétközberencs | Ceglédbercel | Mánfa | Szeleste | Magyarsarlós | Balatonrendes | Vonyarcvashegy | Szentendre | Csörög | Batyk | Szátok | Gemzse | Jászkisér | Écs